A magyar költészet napjának előestéjén Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében bemutatták a Függöny című zenés irodalmi előadást, melynek alapját Papp Kincses Emese Ha meglebben a függöny című regénye képezte. A könyv dramatizált változatát a szerző olvasta fel, az előadást a csíkszeredai Role együttes kísérte. /Iochom Zsolt: Előadóest a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2008. április 22.
Április 19-én Kézdivásárhelyen ünnepelték meg a helyi 34. számú Gábor Áron Cserkészcsapat fennállásának tizenötödik évfordulóját. A Vigadóban rögtönzött kiállításon, fényképek és különféle tárgyak segítségével mutatták be az elmúlt tizenöt év változatos tevékenységét. A helybeliek mellett gelencei, ozsdolai és kézdialmási cserkészek is részt vettek az eseményen Gaál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökével együtt. Dr. Kerekes László, a Boldog Özséb-plébániatemplom lelkipásztora, a kézdivásárhelyi cserkészélet főszervezője és vezetője, valamint Vas József gelencei tanár, a Gábor Áron Cserkészcsapat alapítója vetített képes előadás keretében mutatta be az eltelt éveket. /Iochom István: Tizenöt év cserkészet Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2008. szeptember 13.
Salamon Ferenc felmondása nyomán a július végén megtartott versenyvizsgára egyedül Ferencz Attila volt alpolgármester jelentkezett, másfél hónapja ő igazgatja a kézdivásárhelyi Vigadót, a város legfontosabb művelődési intézményét. Ferencz Attila azt szeretné, hogy a népszínház alakuljon át hivatásos társulattá. /Iochom István: A népszínház alakuljon hivatásos társulattá (Beszélgetés Ferencz Attilával, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatójával) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./
2008. szeptember 20.
Kézdivásárhelyen, a céhes városban a jövő esztendőben alakul meg az első hivatásos színtársulat. Kinevezett igazgatója Gergely László ötvenhat éves magyarországi rendező, aki a múlt heti Őszi sokadalom alkalmával mutatkozott be a Vigadóban rendezett, Szabó Szende által szerkesztett politikai kabaréjával. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely mellett Kézdivásárhelyen alakul meg a közeljövőben a két székely megye ötödik hivatásos színháza. A színház egyelőre befogadó társulatként a Vigadóban kezdi meg tevékenységét. /(Iochom): Hivatásos színház alakul Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2008. október 11.
Rendhagyó könyvbemutatóra volt a kézdivásárhelyi Vigadóban, ahol Varga Gabriella Itthon és otthon – Vencser László 60 éve című interjúkötetét ismerhették meg az érdeklődők. Dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója 2007 februárjában találkozott Varga Gabriella erdélyi származású budapesti újságíróval, könyvtáralapítóval. Ez ihlette Varga Gabriella interaktív beszélgető regényének alapötletét. /Iochom István: Vencser László, a hídverő (Könyvbemutató a Vigadóban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./
2008. november 1.
Október 30-án megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében Nagy Gizella amatőr festő első egyéni tárlata. /(Iochom): Nagy Gizella kiállítása a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
2008. december 6.
Megnyílt Kézdivásárhelyen a Vigadóban a sepsiszentgyörgyi Vinkler Andrásné Rácz Aranka hetven gobelint – zömében tájképet, csendéletet és portrét – bemutató első egyéni tárlata. A kiállítást Fülöp Magdolna nyitotta meg, méltatva a kiállító harmincöt éves munkásságát. Vinkler Aranka a gobelin mellett apró, keresztszemes faliképeket is készít. Irányítója a sepsiszentgyörgyi Szent József Római Katolikus Plébánia mellett működő Szent László Kolping Család kézimunkakörnek, melynek húsz állandó tagja van. Vinkler Aranka tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és az alakulóban levő Kovászna Megyei Kézművesek Egyesületének. /(Iochom): Gobelinkiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2008. december 10.
Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2008. december 13.
December 12-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban, valamint Csigabánat című köteteit bemutatva a gyerekversről beszélt. /Iochom István: Verskötetek és főszereplőik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2008. december 18.
Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./
2009. január 16.
Január 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban lakossági fórumon Rácz Károly polgármester /Magyar Polgári Párt/ az elmúlt fél évről számolt be. Sikerként könyvelte el a sport- és kultúrélet terén elért eredményeket, majd az útjavítási és más közérdekű munkálatokról tartott beszámolót. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
2009. február 13.
Kovászna, Zabola és Sepsiszentgyörgy után Para Mária kovásznai amatőr festő Kézdivásárhelyen, a Vigadó földszinti kiállítótermében mutatkozik be. Az elsősorban akvarellből válogatott kiállítását népes közönség jelenlétében Fülöp Magdolna nyitotta meg. (Iochom): Para Mária akvarelljei a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2009. május 4.
In memoriam emlékkiállítás nyílt május 3-án, vasárnap Kézdivásárhelyen a Vigadóban az Incitato Képzőművészeti Tábor ötletgazdája és mecénása, Tóth Ferenc emlékére. A tragikus hirtelenséggel elhunyt művészetpártoló egyedi örökséget hagyott hátra: halálát követően is megszervezik az Incitato művésztábort, amelynek központi témája a ló. /In memoriam Tóth Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 7.
Háromszáznál több kisiskolás vett részt összesen a háromszéki népdalbarátok februárban kezdődött vetélkedőin, amely május 6-án a megyei szakasszal zárult. A kézdivásárhelyi Vigadóba csak a két válogatáson átesett, legjobb torkú negyven gyermek jutott el. Az országos megmérettetésre összesen hatan mehetnek el, ez júniusban lesz a Kolozs megyei Válaszúton. /(demeter): A népdal él. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2009. június 13.
Kézdivásárhelyen a közeljövőben a Vigadóban kezdi meg tevékenységét a város első hivatásos színtársulata Gergely László magyarországi rendező igazgatása alatt. A nagy színházi tapasztalattal rendelkező Gergely Lászlóra az a feladat hárul, hogy mondhatni a semmiből egy profi színtársulatot kovácsoljon össze. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely után itt alakul meg a két székely megye ötödik hivatásos színháza. Ősszel a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készült előadással indítanak. /Iochom István: Ábelt keresnek (Hivatásos színház indul Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2009. június 19.
A tervek szerint szeptemberben kezdené meg működését Kézdivásárhely első hivatásos színháza, mely a Vigadóban kap majd helyet. A projekt – mely Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének ötlete nyomán született – szakmai irányítására a város Gergely László magyarországi rendezőt kérték fel. A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát. Gergely László elmondta, őt a település polgármestere kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. Gergely elmondta, hogy meg akarta keresni Gáspárik Attilát, de telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. A rektor sem telefonon, sem levélben nem válaszolt, pusztán a blogján reagált, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. /Színházalapítás és „Ótonómia” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. augusztus 1.
Sepsiszentgyörgy után július 30-án a kézdivásárhelyi Vigadóban nyílt meg az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékkiállítás. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta. Ferencz Éva magyartanár Ignácz Rózsa műveiből olvasott fel. A centenáriumi kiállítás következő állomáshelye a színész-írónő szülővárosa, Kovászna lesz. /(Iochom): Ignácz Rózsa centenáriumi vándorkiállítás Kézdivásárhely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./
2009. augusztus 29.
Augusztus 28-án az őszi sokadalom egyik fő eseményeként nyílt meg a Kézdivásárhelyen a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett vállalkozói napok keretében a nyolcadik termékkiállítás és -vásár. Első alkalommal mutatkozott be a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint öt ásványvízpalackozó cég saját standdal. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet. A Vigadóban Georgius-hangversennyel kezdődött a sokadalom. A szervezők a százezer eurós nagyságrendű költségvetést elsősorban támogatóktól gyűjtötték össze. /Iochom István: Megkezdődött az őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2009. szeptember 4.
Kézdivásárhelyen a Vigadóban két képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Az emeleti teremben október közepéig nyolc helybeli alkotó munkája látható. A földszinti kiállítóteremben Friss termék címmel a fiatalabb képzőművész-nemzedék mutatkozik be. /(Iochom): Képzőművészeti tárlatok a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./
2009. szeptember 5.
Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban javában zajlanak már a próbák, és indulásra kész Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház. A sepsiszentgyörgyiek Molière A mizantróp című darabját tekinthetik meg elsőként, a kézdivásárhelyi Vigadóban pedig az első bemutató az Ábel lesz október 23-án. A kézdivásárhelyi társulat repertoárjában szerepel többek között Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című előadása, Cervantes Don Quijotéját pedig gyermekdarabként mutatják be. A sepsiszentgyörgyi társulat Alexandru Dabija rendezésében játssza a Karnebál című darabot, de felújítják az Ilja prófétát is, Zakariás Zalán pedig Gorkij A nap fiai című előadását viszi színpadra. /Új évad, új színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2009. szeptember 17.
A kézdivásárhelyi színházas kezdeményezésre azt lehet mondani: őrültség. Ha a kolozsváriak nem gondoltak volna egy nagyot, és 1792-ben nem lépnek, később lehet, hogy mégis lett volna a kincses városban állandó játszó társulat, de ma biztosan nem büszkélkedhetnének azzal, hogy ők hozták létre a legrégebbi magyar hivatásos, ma a Kárpát-medence egyik legelismertebb társulatát. És akkor e logika mentén ma például Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen sem lenne társulat. Kézdivásárhely, a céhes város az 1989 utáni időszakban olyasmiket valósított meg, mint a Vigadó helyreállítása, a pazar sportcsarnok és a hamarosan befedendő műjégpálya felépítése – mindez tükrözi az egykor erőszakkal szürke gyárvárossá senyvesztett helységnek a visszapolgárosodási, sőt: mentalitásváltási törekvését. /Benkő Levente: Miért ne? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2009. szeptember 29.
Szeptember 26-án a kézdivásárhelyi Vigadó adott otthont a Benedek Elek emlékére szervezett Többsincs Kárpát-medencei mesemondó verseny gálaestjének. Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke köszöntötte az erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági mesemondókat. A gálaestet követően a magyarországi Makám együttes lépett színpadra. /Iochom István: A Kárpát-medence legjobb mesemondói Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2009. október 9.
Zorkóczy Zenóbia színművésznő Incze-Gergely Katalin zeneszerzővel közösen az 1849. október 6-i gyásznap 160 éves évfordulójára időzítette az először 2001-ben bemutatott, Kiálts Arad felé… című előadás színpadra vitelét. Október 6-án a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban mutatta be műsorát. Mindketten vallják, hogy az előadás üzenete mit sem változott nyolc év alatt. „Akkor is ajándék volt a számunkra, ha megmutathattuk magunkat, hogy hitet tehettünk magyarságunk mellett, és most is az. ” /Dimény H. Árpád: Kiálts Arad felé. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 9./
2009. október 31.
Rendhagyó könyvbemutató és kötetlen beszélgetés helyszíne volt Kézdivásárhelyen a Vigadó: Dávid Sándor, a Polyp Televízió főszerkesztője bemutatta Dan Manolachescu Székelyföld mítoszai című, idén megjelent publicisztikai kötetének magyar változatát. A fiatal újságíró, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, a románság számára rendkívül kényes témákról ír könyvében, többek között a román–magyar együttélésről meg az autonómiáról. /(Iochom): Székelyföld mítoszai Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2009. november 7.
November 6-án a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös szervezésében a kézdivásárhelyi Vigadóban megnyílt „A Székely Hadosztály emlékezete (1918―1919)” című történelmi kiállítás. Az időszaki kiállítás egy méltatlanul feledésre ítélt katonai alakulat és parancsnoka történetét tárja megkopott, fekete-fehér fényképeken a látogatók elé. Főleg az alakulat vezetőjének, Kratochvill Károly ezredesnek a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött hagyatékából származó fotók, dokumentumok alapján készült az a tizenkét nagyméretű tabló, amely a Székely Hadosztály történetét, valamint az 1920-as években megalakított Székely Hadosztály Egyesület életét mutatja be. /(Iochom): A Székely Hadosztály emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2009. november 7.
November 4-én a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatták be Borcsa János hetedik önálló kötetét, a Merítést, mely áprilisban a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál jelent meg, s a szerző 2005 és 2008 között írt irodalomkritikáit, tanulmányait és jegyzeteit tartalmazza. A könyvet Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. A Kézdivásárhelyen élő és alkotó szerző legújabb kötete zömében kortárs hazai és magyarországi szerzőkről írt könyvkritikáit tartalmazza, melyek első alkalommal nem szaklapokban, hanem az aradi Irodalmi Jelen, a Székelyföld és/vagy a Háromszék hasábjain láttak nyomdafestéket. /Iochom István: Irodalomkritika – nem csak vájtfülűeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2009. november 14.
A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeumban november 18-án nyílik az Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után itt is bemutatják az intézet munkatársa, Szebeni Zsuzsa kurátor által szervezett centenáriumi kiállítást. A kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, ugyanakkor színpadi szerző is. /Ignácz Rózsa Centenáriumi vándorkiállítás az OSZMI-ban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. december 5.
December 3-án a kézdivásárhelyi Vigadóban Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese bemutatta dr. Turóczi Ildikó családorvos Buen Camino! Jó utat! című könyvét. A kisregény nem csak útleírás, sokkal inkább a szerző gondolatainak őszinte leképezése. /(Iochom): Buen Camino! Jó utat! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 8.
A kézdivásárhelyi Vigadóban december 4-én nyílt meg a háromszéki népművészek Barabás Zsombor Egyesülete által szervezett kiállítás. A tárlatot Kakas Zoltán néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa nyitotta meg. A megnyitón közreműködtek a Bod Péter Tanítóképző régizenekarának tagjai. /(Iochom): Népművészek kiállítása a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2009. december 12.
A nagy sikerű Ábel után a kézdivásárhelyi színház művészei két új darabot próbálnak a Vigadó színpadán, a Csáki Csilla által rendezett Don Quijotét december 17-én, a szilveszteri kabarét pedig 31-én mutatják be. Az utóbbit Csapó György színművész és felesége, Adorjáni Zsuzsa rendezi. Csapó György társulatvezető /sz. Kolozsvár, 1961. szept. 16./ Kézdivásárhelyen érettségizett, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Akadémia elvégzése után először a sepsiszentgyörgyi színházhoz került. 1988-ban Magyarországra költözött családjával. 1996-ig feleségével a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai voltak. Ezután kiléptek, és civil foglalkozásba kezdtek. Amikor Csapó György megtudta, hogy színház indul Kézdivásárhelyen, hazajött. Úgy látja, érdemes volt hazajönni, a közönség igényli a színházat. /Iochom István: Szilveszteri kabarét próbálnak (Kézdivásárhelyi Városi Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
